A felnőtt magyar lakosság 70 százaléka egyetért azzal, hogy ma Magyarországon atomerőmű működik, 62 százaléka pedig támogatja, hogy új atomerőmű blokkok épüljenek Pakson. Ráadásul mindkét álláspont erősödött az ukrajnai háború és a nyomában járó energiaválság hatására – ez derül ki a Társadalomkutató Kft. 2020 és 2023 elején készített kutatásaiból.
„A szomszédunkban Romániában amerikai technológiával fog megépülni, Európában elsőként, egy kis moduláris reaktor, úgyhogy ez egy olyan kérdés, amivel nekünk is nagyon komolyan kell foglalkozni és foglalkozunk is. Én ezt a belátható jövőben egy teljesen reális opciónak tartom” – ezt a fontos kijelentést tette Lantos Csaba a XX. Század Intézet keddi videóinterjújában.
Az elmúlt 15 évben a magyar áramfogyasztás importhányada úgy nőtt folyamatosan, hogy közben a felhasználási igény nem emelkedett drasztikusan, a 3-7 ezer megawattos sávban maradt. Az elkövetkezendő években azonban olyan gyártókapacitások települnek az országba, amelyek energiaigénye hosszú távon Paks 2 kapacitását is meghaladhatja, ezért minden olyan lehetőség kiaknázásra szükség lenne, amiben jó adottságai vannak az országnak, mint például a geotermia – mondta Holoda Attila, energetikai szakértő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy mai párizsi Facebook-bejelentkezésében gyakorlatilag elismerte, hogy a minden tagállam, tehát Magyarország, által is megszavazott uniós szankciók akadályozhatják azt, hogy a német kormány kiadja a Siemens Energy számára az exportengedélyt a Paks II. projekthez. Ezután viszont a Magyarország elleni szuverenitási támadásnak minősítette az esetet, és újra felemlegette a két német miniszter felelősségét az ügyben.
Három témával foglalkozik a pénteki Portfolio Checklist. Műsorunk első részében arról kérdeztük Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét, hogy az előzetesen várt 25% helyett 25,7%-ra emelkedett januárban az infláció Magyarországon, a szakértők sem számítottak ilyen magas értékre. Kérdés, hogy lesz ebből - a kormányzati célként kitűzött - egy számjegyű infláció év végére. Második témánk, hogy szankciós kereszttűzbe került Paks II. A Roszatom vezérigazgatója a minap az építés 2024-es megkezdéséről beszélt, míg a Siemens Energy vezetője is fogadkozott, hogy teljesítik a szerződésüket. Ugyanakkor a német cégen belül aktivistabefektetők egy csoportja hevesen tiltakozik az orosz atomenergiás vállalattal való együttműködéssel szemben. Eközben egyelőre nem tudni, hogy a berlini kormány a szankciók miatt kiadhatja-e az exportengedélyeket a Siemens vezérlő rendszeréhez - mondta műsorunkban Szabó Dániel, a Portfolio makrogazdasági rovatának munkatársa. Adásunk végg legjobb légvédelmi rendszerének tekintett izraeli Vaskupola történetéről, és lehetséges ukrajnai felhasználásáról lesz szó: a témát Ács Bencével, a Portfolio Globál elemzőjével jártuk körbe.
Kedden érdekes fordulatot vett a Paks II. beruházás ügye: a Roszatom vezérigazgatója Paks II. építésének 2024-es megkezdéséről beszélt, míg a Siemens Energy vezetője is fogadkozott, hogy teljesítik a szerződésüket. Ugyanakkor a német cégen belül aktivistabefektetők egy csoportja hevesen tiltakozik az orosz atomenergiás vállalattal való együttműködéssel szemben. Eközben egyelőre nem tudni, hogy a berlini kormány a szankciók miatt kiadhatja-e az exportengedélyeket a Siemens vezérlő rendszeréhez, ami még az Európai Bizottságot is elbizonytalanította.
Azzal a témával kapcsolatban is kérdést kapott a mai Kormányinfón Gulyás Gergely, hogy felkészült-e a kormány arra az esetre, ha a nyugati cégek az orosz agresszió és a szankciók miatt kivonulnak a Paks II. projekt építéséből. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt a fontos, üzenet értékű választ adta, hogy tudomása szerint "minden ilyen esetre van forgatókönyv".
Nem elegendő Magyarországon a villamosenergia-ellátás az ipar gyors fejlődése miatt, elférne még az országban egy harmadik atomerőmű – véli Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője, aki a VG.hu-nak osztotta meg gondolatait.
Annak a magyar ígéretnek az ismeretében adta meg az Európai Bizottság az állami támogatást elfogadó határozatát Paks II. ügyében 2017-ben, hogy csak 2026 és 2032 között üzemel párhuzamosan a Paks I. és a Paks II., de a magyar parlament friss döntése alapján ez sokkal hosszabb idő is lehet, és így könnyen lehet, hogy újra kell kezdeni a Paks II. állami támogatásával kapcsolatos uniós engedélyezési eljárást – vonja le a következtetést a 444.hu a témát körbejáró cikkben.
Elutasította az Európai Törvényszék azt az Ausztria által indított pert, amely szerint az Európai Bizottság által jóváhagyott beruházási támogatás során közbeszerzési szabályok sérültek, valamint a Bizottság többszörösen megsértette indoklási kötelezettségeit - derül ki az Európai Törvényszék közleményéből.
Az osztrák környezetvédelmi ügynökség szeizmológiai kockázatokról szóló jelentése szerint kétségeket vet fel Paks II. földrengésbiztonsága kapcsán. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja megismételte: a beruházás helyszíne alatt aktív törésvonal húzódik, azonban ez nem okozhat nagyméretű elmozdulást a földfelszínen - írja az Infostart.
„Az ukrajnai háború és a brüsszeli szankciós politika kudarca miatt globális energiaválság alakult ki, ami hosszú távon itt lesz velünk”, ezért „a paksi atomerőmű bővítése nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági érdekünk egyben” – hangsúlyozta Szijjártó Péter csütörtökön délután a Facebook-oldalán.
Miután a legutóbbi EU-csúcson nyitva hagyták az ajtót az állam- és kormányfők az újabb oroszellenes szankciós csomag előtt és a lengyelek egy amerikai, illetve egy dél-koreai hátterű atomerőmű építésbe foghatnak, most a balti tagállamokkal együtt előálltak a kilencedik oroszellenes szankciós csomaggal, benne a nukleáris energia területén az együttműködés megtiltásával – tudta meg a birtokába jutott anyag alapján a Szabad Európa.
Amíg Pakson a földmunkák zajlanak, addig Oroszországban megkezdődött az atomerőmű bővítéséhez szükséges reaktortartályok gyártása - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szombat reggeli bejegyzésében a Facebook-oldalán.
A Roszatom azt tervezi, hogy 2023 őszén kezdik el a betonozási munkálatokat Paks II.-nél - közölte Alekszej Lihacsov, az orosz állami atomvállalat vezérigazgatója a Keleti Gazdasági Fórum alkalmával az Interfax tudósítása szerint.
A létesítési engedélyt kiadásával az Országos Atomenergia Hivatal arról nyilatkozott, hogy a létesítmény az összes műszaki megoldásával teljesíteni tudja a magyarországi hatósági követelményeket – jelentette ki Aszódi Attila az Infostart beszámolója szerint. A BME Természettudományi Karának dékánja beszélt arról is, hogy a Paks II. beruházás legkorábban nyolc év múlva fejeződhet be.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében Paks II.-ről volt szó, ugyanis a projekt megkapta a létesítési engedélyt, így hamarosan elindulhatnak az építkezések, de kérdés, hogy mit szól mindehhez az Európai Unió. A témával kapcsolatban Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az állampapírpiaccal foglalkoztunk. Arról, hogy mik az intézményi papírok, és hogy melyik az az állampapír, amivel egy év alatt 10%-os kamatot lehet szerezni Árgyelán Ágnest, lapunk Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
Ma délután 5 órakor jön a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének pénteki adása. A műsor első részében Paks II.-vel foglalkozunk, mivel a projekt megkapta a kritikus fontosságú létesítési engedélyt, így elképzelhető, hogy hamarosan elindulnak az építkezések, de a kormány által hangoztatott 2030-as évre kérdéses, hogy befejeződnek-e a munkálatok. Az adás második részében, egy eddig kevésbé keresett állampapírtípussal foglalkozunk, ami egy év alatt 10%-os kamatot kínál.
Megkapta Paks II. a kritikus fontosságú létesítési engedélyt - derült ki az Országos Atomenergia Hivatal honlapján közzétett határozatból. Ezzel a kormány tervei szerint már a következő hetekben az új fázisába léphet a paksi projekt: az építkezési szakaszba.